Destiny: A barlang ott van.

Faith: Ez gyorsan ment.

Destiny: Persze, mert én találtam meg.

Faith: Valószínű. *nevet*

Destiny: Én ajánlom, hogy válunk külön és mindenki egyedül menjen, úgy több az esély.

Alexandra: Nem azért, mert a te ötleted, de ez a legjobb szerintem is.

Polly: Én ki nem állhatom a sötétet, biztosan nem megyek egyedül.

Alexandra: Hogy bent sötét van? Öhm.. Akkor én sem.

Faith: Oké akkor én megyek Pollyval.

Alexandra: Azt te sem akarod, hogy én meg Destiny-vel.

Destiny: Hé azt én sem akarom.

Faith: Nem baj, így lesz. *elviszi Polly-t*

Destiny: Remek, mindig én kapom a nyomit.

Alexandra: Mit mondtál? *idegesen utána megy*

A barlangba a csapatokat felváltva mutatja a kamera

Jimmie: Semmit sem lehet látni, és valamibe belementem.

Oliver: Oké, de ne a hátamat simogasd, ha félsz.

Jimmie: Én nem simogatom a hátad, nem is látlak.

Matthew: Hé srácok azt hiszem valami megcsípett.

Jimmie: Megcsípett? Mármint egy bogár?

Matthew: Vagy valami más.

Oliver: Ne akadjatok ki ennyitől.

Jimmie: *elkezd kapálózni* Éreztem, hogy valamit leütöttem magamról!

Matthew: Zac nem említett semmi mérgező állatot a szigeten ugye?

Oliver: Zac nem szokott említeni semmit ami árt nekünk, mégis vannak.

Jimmie: Csak gyorsan menjünk ki innen. *elrohan*

Oliver: Várj már meg!

Matthew: Megint loholunk..

Leah: Nem látok semmit ebben a sötétben, ugye itt vagy még?

Nath: Persze itt vagyok melletted.

Leah: Legalább egy fáklyát adhattak volna, mert ez így nagyon veszélyes.

Nath: Ha ennyire félsz akkor fogd meg a kezem és úgy biztosan nem veszel el.

Leah: Rendben, mármint csak azért, mert nem akarok elveszni.

Nath: Nyugi, barátok vagyunk.

Leah: Öhm.. Köszönöm!

Lynn: Ha láncot alkotunk akkor nem vesztünk el senkit.

Sidney: És miből csináljunk láncot?

Hollie: Csak fogjuk meg egymás kezét.

Carlos: Hogy is találjuk meg sötétben azt amit keresünk?

Lynn: Ez jó kérdés, és egyáltalán jó irányba megyünk?

Hollie: Arra kell gondolni, hogy minden rendben lesz, és, hogy hamar kijussunk innen.

Carlos: Remélem a többi csapat sem találta még meg.

Sidney: Ti is halljátok ezt?

Lynn: Mit?

Sidney: Most is hallottam.

Hollie: Mármint a visszhangról beszélsz?

Sidney: Igen, azt hittem már csak én hallom, kezdtem megijedni.

Hollie: Nincs semmi gond.

Lynn a gyónón: Ijesztő volt a sötétség, de nem féltem, mert a csapatunk együttműködött, és észre sem lehetett venni, hogy sötét van és azt sem tudjuk hol vagyunk, mert egész végig beszéltünk, és nevettünk többnyire. *mosoly* Megszerettem nagyon őket, Carlos mindig önti belénk az erőt, Sidney mindig hozza a jó hangulatot és Hollie megnyugtat mindenkit, ez egy remek csapat.

Polly: És sikerült már beszélned Nath-el?

Faith: Nem sajnos, de örülnék neki, ha a barlangban összefutnék vele.

Polly: Biztos nagyon hiányzol neki.

Faith: Igen, és ő is nekem! Bár ő sem jött oda hozzám, ha úgy vesszük.

Polly: Ez is igaz, lehet, hogy ő is makacs, mint te és azt akarja, hogy te lépj először.

Faith: Nem is vagyok makacs. *nevet* Jó egy kicsit lehet, de semmi pénzért nem veszteném el őt, annyira megszerettem, amikor vége volt a műsornak nagyon sok időt töltöttünk együtt.

Polly: Ti igazi minta pár vagytok, én is szeretnék egy ilyen kapcsolatot majd.

Faith: Biztosan lesz, megérdemled. *mosoly*

Destiny: Szednéd a lábad?

Alexandra: Egy kavics ment a cipőmbe, de befejezhetnéd legalább amig össze vagyunk zárva.

Destiny: Jó legyen, de ha kijutunk innen továbbra is utálni foglak.

Alexandra: Ebben megegyeztünk. Nézd mintha valami fény jönne onnan, vagy lehet visszafelé megyünk?

Destiny: Nem megyünk visszafelé az biztos, hiszen végig egyenesen mentünk.

Alexandra: Megnézzük?

Destiny: Veszteni valónk nincs, így is le vagyunk maradva a többiektől.

Alexandra: Akkor menjünk.

Alexandra a gyónón: Meglepő volt, hogy Destinynek van egy elfogadhatóbb oldala is, őszintén szólva sokkal jobb volt normálisan beszélni vele, mint a folytonos veszekedés, legalább, ha már egymásra voltunk utalva ne öljük egymást, hanem próbáljunk nyerni ismét. *mosoly*

Oliver: Hé nézzétek onnan átszűrődik valami fény, lehet ott van amit keresünk.

Jimmie: Már herótom van ettől a helytől, csak jussunk már ki.

Matthew: Akkor menjünk be. *elindulnak, majd a barlang belsejében találnak egy kivilágított helyet*

Oliver: Remek itt vannak eszközök amivel a teknősöket le tudjuk fogni, van itt eledel, meg kötél.

Jimmie: A kötél nem veszélyes rájuk nézve?

Matthew: Vigyük az ételt az a leghatásosabb.

Oliver: Oké, akkor meg is vagyunk.

Jimmie: És a többiek?

Matthew: Valószínű, hogy kijönnek, ha úgy van.

Oliver: Pontosan.

Destiny: Végre ideértünk, azt hittem közelebb van, itt nincsen sok minden, csak egy kötél meg egy fej saláta.

Alexandra: Kötelet nem kéne vinnünk, szegény állatok.

Destiny: És a teknősök esznek salátát?

Alexandra: Ha elgurítjuk akkor lehet figyel majd rá.

Destiny: Legyen igazad, mert nincs kedvem veszteni.

Alexandra: Ne hárítsd rám a felelősséget.

Destiny: Én a kötelet vittem volna, szóval de.

Alexandra: Mindegy menjünk.

Eközben valahol a szigeten

Brian: Katy merre vagy?

Katy: Húú. *előugrik a bokorból*

Brian: Miért kell ezt csinálni? Most lemaradunk és lehet minket szavaznak ki.

Katy: Én segíteni akartam neked, de ezen a szigeten nincsenek gyümölcsfák, hogy tudjak belőle szerezni valami folyadékot.

Brian: Értékelem, hogy miattam tetted az egészet, de nem is kértelek meg rá.

Katy: Engem nem kell megkérned, ha bármi bajod van és megérzem, és tudom, hogy cselekednem kell.

Brian: *furán néz* Nem nem kell..

Katy: De hát ilyen egy jó feleség, nem?

Brian: *lesokkol*

Katy a gyónón: Lehet túl hamar gondolkozom már a házasságon, és Brian még nincs felkészülve, de én már teljesen, alig várom, hogy kimondjam az igent, és ez hamarosan biztosan valóra fog válni. *vííí*

Vissza az előző jelenetekhez

Leah: Mióta vagyunk már itt? Lehet a többiek már megtalálták amit keresünk.

Nath: Szerintem is, már sok ideje bolyongunk, de semmi.

Leah: Ááá! *elbotlik*

Nath: Jól vagy?

Leah: Én jól, csak a lábam nem.

Nath: Mi történt?

Leah: Elestem ebbe a nagy kőbe, és szerintem kiment a bokám.

Nath: Gyere, megpróbálok segíteni valahogy.

Leah: De miattam ne maradjunk le.

Nath: Akkor felveszlek a hátamra gyere.

Polly: Szerinted jó helyen járunk?

Faith: Biztosan, mivel más irányba nem vezetett út.

Nath: Faith?

Faith: Nath?

Nath: Mit csináltok itt?

Faith: Erre jártunk. *próbálja megölelni* Várj miért van a hátadon Leah?

Leah: Azért mert..

Faith: Nem téged kérdeztelek.

Nath: Csak kiment a bokája.

Faith: Persze, jó kifogás mondhatom, ennél jobb is eszedbe juthatott volna.

Nath: Most leállsz veszekedni?

Faith: Nem, én csak..

Nath: Menjünk ki innen, utána beszélünk.

Polly: Nyugi. *próbálja nyugtatni Faith-et*

Carlos: Ideértünk, de nincs semmi csak egy kötél.

Lynn: Ezt kéne használnunk?

Hollie: Ez kínzás, én nem használok ilyet ártatlan állatok ellen.

Carlos: De nincs más választásunk.

Hollie: De van, csak menjünk tovább.

Hollie a gyónón: Szeretném megvédeni az állatokat és a természetet minden áron, és ez a műsor pont remek feladat számomra, hogy mindent megakadályozzak ami bántaná az állatokat. *boldogan*

Sidney: Akkor hiába jöttünk be?

Lynn: Úgy tűnik, de nincs semmi veszve siessünk ki.

Először Oliver, Matthew és Jimmie jutott ki a barlangból, utána Destiny és Alexandra, majd a Verhetetlen csapat, végül Polly, Faith, Leah és Nath is kiért

Jimmie: Nem kéne megvárni a többieket?

Oliver: Nem mondták, hogy csapatban kéne megszerezni a logót, szóval majd odatalálnak valamikor.

Matthew: A lényeg, hogy most mi nyerünk.

Jimmie: Jó, de ha bent maradnak vagy valami.

Oliver: Jimmie ne aggódj már ennyit miattuk feleslegesen, Nathaniel továbbra is utál téged és engem is, és nem fogja észrevenni, hogy te próbálsz megbocsájtást keresni.

Jimmie a gyónón: Egy kicsit megbántott Oliver, de ő a legjobb barátom, és lehet, hogy igaza van, mert legalább a szemembe mondta ezt, de én nem akarok senkivel sem rosszba lenni, és akit meg nem szeretek az meg a szövetségesem, annyira bonyolult nekem ez a játék.

Destiny: Lám-lám a fiúkák is elhagyták a társaikat.

Oliver: Azt csak hiszitek, nincs szükségünk nagyon rájuk. *elindulnak*

Alexandra: Szerinted nekünk is menni kéne?

Destiny: Ha elindulunk, akkor nekik fogalmuk sem lesz róla, hogy hol vagyunk.

Alexandra: Akkor várunk, nem hittem, hogy..

Destiny: Kivételes alkalom, hogy ezt mondtam, jól jegyezd meg. *bunkón*

Destiny a gyónón: Nem kedvelem őket, és nem is fogom, de nekem se jó, ha egész álló nap csak vitáznom kell velük, néha kell egy kis szünet. *meglibbenti a haját*

Lynn: Végre kiértünk.

Carlos: De már előttünk vannak.

Sidney: Szia. *megöleli Destiny-t*

Destiny: Annyira hiányoztál.

Sidney: Pedig végig itt voltam.

Destiny: Tudom. *nevet*

Sidney: Muszáj mennünk?

Hollie: Ha nem szeretnénk veszteni.

Carlos: Majd később beszéltek.

Sidney: Pedig úgy itt maradnék.