Brian: Hol vannak?

Katy: Kik?

Brian: Hát a két lány.

Katy: De, hát én nem vagyok elég? *elkezd könnyezni*

Brian: Katy ne kezdj el itt sírni mindenki előtt.

Katy: Miért? *könnyes szemmel*

Brian: Azért, mert csomó ember itt van, és nem vagy már kisgyerek.

Katy: Szóval téged mindenki érdekel, először a két lány, most meg mindenki más, csak én nem. *sírva elrohan*

Destiny: Mi a francot csinálsz?

Brian: De hát elfutott.

Destiny: Akkor menj utána! Nem akarom a hülye kapcsolatotok miatt elveszteni ezt a próbát, a városházán találkozunk, addig letudjuk a próbát. *idegesen eltessékeli Briant*

Destiny a Gyónón: Igazából nem érdekel, ha Katy itt maradna, mert nagyon idegesítő, de kell a szavazata.. Istenem milyen nehéz az élet. *sóhajt*

Eközben a Verhetetlen csapat sikeresen megmászta a szabadság-szobrot

Lynn: Itt is lennénk, ez annyira király volt nem srácok? *izgatottan*

Sidney: Azt hiszem a kötéltől teljesen tönkrement a puha bőröm. *szomorúan*

Carlos: *izzad* Soha többet nem akarok mászni.

Lynn: Na ne legyetek ennyire puhányak, ma mi fogunk nyerni, már csak az ereklyét kell megatalálnunk.

Carlos: Én már látom is, ott van a a korona egyik ágán.

Lynn: Akkor majd én megyek érte, addig pihenjetek. *egyensúlyozva elindul az ereklyéért*

Sidney: Szerinted a madaraknak lehet tériszonya?

Carlos: Ezen még sosem gondolkoztam.

Sidney: És, ha úgy repül, hogy közben fél a magasban?

Carlos: Érdekes.

Carlos a Gyónón: Ez tényleg érdekes lehet. *gondolkozik rajta*

Sidney a Gyónón: Ha madár lennék, én biztosan szép hattyú lennék és egy kerti tóban élnék. *boldogan*

Lynn: Meg is van, irány levele!

Sidney: És, hogy megyünk le?

Carlos: Abba a lyukba kéne beleugrani?

Lynn: Ez úgy néz ki, mint amin a tűzoltók szoktak közlekedni.

Carlos: Hát, én nem megyek elsőnek az biztos.

Sidney: Nagyon ijesztőnek tűnik.

Lynn: Akkor majd én. *beugrik a lyukba és lecsúszik a csövön*

Carlos: Szerinted túlélte?

Sidney: Remélem!

Lynn: *felkiabál* Gyertek már!

Carlos és Sidney is lecsúszik rajta.

Carlos: Irány akkor az Eiffel-Torony!

Eközben az Eiffel-Tornynál, Oliver és Matthew felértek a toronyba

Oliver: Tudtam, hogy ezek a bénák fognak veszteni, meg is van az ereklye, menjünk is.

Matthew: Kérdezhetek valamit?

Oliver: Mond.

Matthew: Most, hogy négyen maradtunk mi a terved, ha már a szövetségesed vagyok, akkor tudnom kéne a következményeket.

Oliver: Majd én gondoskodom ezekről.

Matthew: Én ezt értem, de mivel négyen vagyunk a csapatban. Örülnék, ha tudnám, hogy akarod Jimmie-t rávenni, hogy Nath-ot szavazza ki.

Oliver: Hát..*gondolkozik* Még nem dolgoztam ki ezt a tervet.

Matthew: Szomorú.

Oliver: Miért, neked talán van valami ötleted rá?

Matthew: Tudod, hogy valamit kérek a segítségemért.

Oliver: Gondoltam, hogy erre megy ki a játék.

Matthew: De nem kötelező elfogadni, az ajánlatot, de vigyáznék a helyedben most már. *gonosz mosoly*

Matthew a Gyónón: Oliver kezd sarokba maradni, szóval lépnem kellett, tényleg azt hiszi, hogy ő itt a legnagyobb taktikus? *nevet* Erre vártam mióta beléptem a szövetségbe, eddig ő akart irányítani, de most már én fogok és ott nem lesz köszönet. *gonosz mosoly*

Oliver: Jó, mond el ne vigyorogj nincs erre időnk. *közben beszállnak a lefelé menő liftbe*

Matthew: Szóval azt terveztem.. *a kamera eltávolodik tőlük és Nathékat mutatja*

Jimmie: Lehet jobb ötlet lett volna felmenni velük.

Nath: Tényleg alig haladtunk pár métert.

Jimmie: Ha ma vesztünk, akkor Matthew-t kiejtjük ugye?

Nath: Nem lenne jobb inkább Olivert? Mármint tudom, hogy jóba vagytok, de teljesen átvette feletted az irányítást, nem lennél felszabadultabb, ha magad lennél?

Jimmie: Engem nem zavar, hogy segít nekem, nagyon jó ötletei vannak, és hát a táborban is nagyon sokszor segített, hogy eljussak a végére, talán nem a legkedvesebb, de sokat köszönhetek neki.

Nath a Gyónón: Jimmie tényleg egy jó ember, kár, hogy eddig nem láttam benne ezt. Igazi jó barát, még akkor is, ha Oliver meg sem érdemelné.. *húzza a száját* Meg talán már én sem érdemelném meg..

Oliver és Matthew leérkezett a lifftel.

Oliver: Nyertem a fogadást, látod?

Nath: Nagyon örülök neki, de sajnos nem nyertél ezzel semmit, inkább menjünk tovább. *tovább mennek a szabadság szoborhoz*

Oliver a Gyónón: Annyira irritál mindenki ebben a csapatban, ha nem rajtuk múlna, hogy játékban maradok már rég bevertem volna nekik egyet. *bunkón* Matthew azt hiszi, hogy most ő a nagyfiú, de még nem tudja, hogy én ki vagyok. Nath most nyeregben érzi magát a semmiért, de ezek után garantált lesz a kiesése és még Jimmike sem fog vele együtt szavazni. *gonosz mosoly*

A verhetetlen csapat és a feminista csapat egyszerre és az Eiffel-torony lábához

Faith: Végre ideértünk, de sajnos egy csapat sincs itt, ma veszteni fogunk.

Polly: *szomorúan néz maga elé*

Alexandra: Felkészültetek a lépcsőzésre ezek után?

Destiny: Én vagyok a főnök.

Alexandra: És? Senki sem értett veled egyet.

Faith: Francnak sincs kedve ezek után még lépcsőzni, menj ha ennyire menni akarsz.

Alexandra: *kérdően néz*

Destiny: Hűha, ez izgalmas lesz. *boldogan*

Destiny a Gyónón: Mióta Faith és Nath szakítottak egyre jobban a háttérbe kerül az ellenem irányuló ellenszenv, és ez egy teljesen kapóra jön. Amíg ők egymást utálják addig nem engem, és ki sem akarnak majd szavazni! *boldogan* Nem tudom, hogy ezt ki intézte odafönt, de ő is tudja, hogy ki érdemli a győzelmet. *kacsint*

Alexandra: Polly akkor legalább te jössz?

Polly: Hát.. én igazából..

Faith: Nem hallod? Nem akar veled menni.

Alexandra: Akkor legyen, ha így akkor így. *elindul a lépcsőn*

Alexandra a Gyónón: Teljsen kifordult önmagából Faith, nem tudom, hogy mi történt vele. Destiny piszkált bele az agyába? *gondolkodik* Nem hiszem, mikor ránéztem úgy nézett ki mintha semmi köze sem lenne, és teljesen meg volt lepődve. Tényleg, ennyire bunkó voltam vele? Bocsánatot kéne kérnem, és rendeznem, bár szerintem nem tettem semmi rosszat. *szomorúan*

Faith: Destiny szerintem örülni fogsz egy ajánlatnak.

Destiny: Ki sem kell mondanod, kiszavazom veled Alexandrát.

Faith: Ez, csodás. *mosoly*

Destiny: De mivel szívességet kértél, azt illik is majd viszonozni, tudod?

Faith: Sosem változol, jó legyen.

Faith a Gyónón: Talán az ördöggel kötöttem üzletet vagy talán nem, de most ezt éreztem helyesnek, Alexandra mindvégig becsapott, én azt hittem, hogy Hailey az meg, hogy Leah, de neeem, egy sokkal közelebbi barát volt az. Barát? Pff.. Inkább egy sunyi, de ezért megfizet, ha ő nem akarja, hogy együtt maradjunk, akkor teszek róla, hogy ők se jöjjenek össze soha! *gonosz mosoly*

Lynn: Nézd ott vannak a csajok! Úgy látszik, hogy nincs itt mindenkit.

Sidney: Ott van Destiny! *boldogan odarohan*

Carlos: Akkor maradjunk a liftnél?

Lynn: Hát, legyen. *mosoly*

Sidney: Destiny! *megöleli*

Destiny: Sidney? Úristen, annyira örülök neked. *boldogan*

Sidney: Annyira hiányoztál, hmm nőtt a hajad pár centit, meg új parfümöt használsz?

Destiny: Ez az a parfüm amit kinéztünk még tudod..

Sidney: Jaj igen tudom melyik, ez a koronakupakos!

Lynn: Milyen?

Sidney: Tudod, aminek olyan a kupakja, mint a korona!

Destiny: *nevet* Ez egy nagyon drága, te nem engedheted meg magadnak úgysem.

Lynn: Hé!

Sidney: Destiny ne csináld már, jóban vagyunk mindhárman!

Destiny: Szóval ők a barátaid ?

Sidney: Aha, valami olyasmi.

Destiny: Értem. *mosoly*

Carlos a Gyónón: Fura, ez az a Destiny aki a táborban volt? Teljesen más volt, mikor Sidney-vel beszélgetett, olyan kedves volt és egyáltalán nem látszott olyan gonosznak, mint amilyen.

A Szuper Brian csapat elért a Szabadság-szoborhoz

Oliver: Mi megszereztük az előzőt szóval most rajtad a sor Nath, hogy bizonyíts.

Nath: Előbb még azt mondtad, hogy az egy fogadás volt, ez nem így megy.

Oliver: Az időd véges, jobb lenne nem ezzel foglalkozni.

Matthew: Jobb, ha sietsz.

Nath: Csak, azért megyek fel, hogy ne legyek veletek. *elkezd mászni*

Jimmie: Ne legyetek már ennyire gonoszak vele. *utána akar menni, de Oliver visszatartja*

Oliver: Te szépen itt maradsz.

Jimmie: Miért tenném ezt?

Oliver: Szóval, te inkább vele vagy, mint velünk?

Jimmie: Nem, én vele és veled vagyok, de azzal *Matthewre néz* Soha!

Oliver: Kár, hogy így látod Jimmie, csak sajnos sok mindenről te nem tudsz.

Jimmie: Mégis miről?

Oliver: A te nagy haverod, akit ennyire védesz nem is említette?

Jimmie: Most valamit kitaláltál róla mi?

Oliver: Nem igazán, de majd rájössz te is, a saját szemeddel fogod látni.

Jimmie: Ne próbálj meg hátráltatni. *utána mászik*

Matthew: Ez tényleg teljesen odavan Nath-ért.

Oliver: De nem sokáig már csak fel kell jutnunk a gépre és Nathanielnek vége lesz. *gonosz mosoly*

Vissza az Eiffel-Tornyhoz, Alexandra felért és a többiek is a lifttel

Destiny: Kár volt erőltetned magad, egyszerre értünk fel.

Alexandra: Hidd el, ezerszer jobb volt, mint veled egy liftben.

Carlos: Ott van az ereklye! *elveszi*

Lynn: Már csak a tartó kell és már nyertünk is!

Polly: Ti már megtaláltátok a másik ereklyét is? De, hogy?

Lynn: A szabadság-szobor mellett parkolt le a repülő nem messze, így először oda mentünk, és aztán jöttünk ide.

Faith: Nem értem az okostojás ezt miért nem látta meg hamarabb, csak talán nem azért, hogy engem kiszavazzon ma és szabad teret kapjon?

Alexandra: Te meg vagy bolondulva Faith, de komolyan. *elveszi az ereklyét* Ezt magamnál tartom mielőtt mérgedbe eldobnád valahova.

Faith: Nem vagyok humoros hangulatomba.

Carlos: Mi.. Inkább megyünk is!

Lynn: Halika, sok sikert!

Sidney: Destiny, remélem még összefutunk!

Destiny: Egy repülőn utazunk, bármikor.

Sidney: Tényleg. *meglepődik*

Polly: Mi is inkább menjünk, mert le vagyunk maradva és még Katyék is eltűntek.

Valahol párizsban...

Brian: Katy! Katy! *kiabál, majd meglátja, hogy egy padnál ül és eteti a galambokat* Végre, hogy megvagy, vissza kell mennünk.

Katy: Én nem megyek innen sehová.

Brian: Ezt most miért csinálod? Azt akarod, hogy veszítsünk?

Katy: Azért jöttél utánam, hogy ezt elmond? Mert nem érdekel.

Brian: De nem maradhatsz itt, akkor kiesel a játékból.